Horvát földön
Kemény négy órát aludtam a vonaton, ami az éjszaka összehozott három órával együtt már egész jelentős alvásadag. Most már csak egy kávéra lenne szükségem, de arra nagyon.
A szálloda elhelyezkedését egész jól belőttük, tudtam, hogy az egyik üzlettársam székházának környékén találhatók. Már az utcából látszott a szálloda (jó magas, húszemeletes épület), csak az volt a bökkenő, hogy az épület és miköztünk egy vasútvonal és egy vegyi üzemnek kinéző ipari terület terült el, mint jó urbánus terepakadály. Aztán szerencsére észrevettünk egy utcát, ahol be lehetett kanyarodni, átmentünk a síneken, és haladtunk toronyiránt (Sheraton-iránt). Kicsit olyan volt, mint a geocaching, csak nem egy koordinátákkal meghatározott pontot, hanem egy épületet kellett megtalálnunk. Vicces volt, bár a sok csomag kissé rontotta a dolog élvezeti értékét.
A hotel négycsillagos, és baromi elegáns. Lehet, hogy az esküvői vacsorát is ide kellett volna szervezni, bár az a hely, amit én találtam, az még sokkal jobb. Most megiszunk egy kávét, aztán én elmegyek könyvtárba, mert hova máshova menjen az ember az esküvője előtt egy nappal, ugyebár.
