Gusztushúsz
A nemzeti ünneppel semmi bajom, de az ennek ürügyén rendezett ún. programokkal már igen. Először ott van a tűzijáték, aminek a kedvéért képesek az emberek kilométereket utazni, hogy aztán ott szopjanak órákig a Duna-parton, mert a legjobb helyeket előre le kell ám foglalni. És ezt az egészet úgy, mintha még soha életükben nem láttak volna tűzijátékot. Ehhez társulnak aztán az eseményekhez kapcsolódóan megrendezett ünnepi műsorok, bemutatók, zsákbafutás, lepényevés, amik amúgy halál szarok, és soha a büdös életben el nem menne rá senki, ha nem lenne éppen augusztus huszadika. Párszor már hagytam magam rábeszélni, jól meg is bántam mindannyiszor, és most már megfogadtam, hogy soha az életben nem megyek el egy ilyen szarságra sem. Nem lesz nehéz tartani, asszem.
